Időjárásunk gyorsan változik: egyre melegebb lesz, több a csapadék és a szélsőséges jelenség. Unokáink földrajzóráin új fogalom válthatja fel a térségünket eddig leíró éghajlatot – véli Lakatos Mónika a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke.
2023 a legmelegebb év volt az elmúlt százezerből. Pánikra semmi ok – harsogják a klímaszkeptikusok –, hisz az éghajlati rendszer ciklikus, csak természetes folyamatnak vagyunk tanúi. Ugyanakkor a tények arra utalnak, hogy a korábbi hasonló ciklusoknál tízszer gyorsabb melegedés jórészt az emberi tevékenységnek köszönhető – ergo az ember közreműködése nélkül nem tartható kordában. Ezekből a tényekből jó párat láthatnak alábbi infografikákon.
Soha nem látott hőség tombol az Északi-sarkvidéken, ahol a globális klímaváltozás sokkal erőteljesebben érezteti a hatását, mint a világ többi részén. A hagyományosan hideg vidékek felmelegedése a mi környezetünkben is súlyos következményekkel jár.
Az Észak- és Nyugat-Európán végigsöprő nyári hőhullám miatt 2019 júliusa globálisan a legmelegebb hónap lehet a rendszeres időjárási mérések kezdete óta – jelentette be a közelmúltban a Meteorológiai Világszervezet. A forró légtömegek az év hetedik hónapjában elérték Skandináviát és Grönlandot is, s ez többfelé erőteljes jégolvadást indított el.
Magyar fiatalok is csatlakoztak a nemzetközi mozgalomhoz, minden pénteken tüntetnek a klímaváltozás elleni globális intézkedéseket követelve.
